Forrás |
2013. április 1., hétfő
Érdekemberek
A
macska talán a világ egyik legtisztább állata. Minden nap hosszú időt tölt azzal,
hogy bundáját fényesre tisztítsa, hiszen kecses alakjához kötelező a jó
kinézet. Lustálkodik, nyújtózkodik, illegeti magát és mindig a legtökéletesebb
kényelmet keresi. Gyönyörű megjelenését még fokozza a csodálatos, kifejező
szeme, mellyel a világon bármit el tudna érni. Ezekkel a tulajdonságaikkal babonáznak
meg megannyi embert: tisztaság, jó megjelenés, kifejező szemek. Megéri nekik akár
órákat is ennek elérésével tölteni. Azonban, ha valaki testközelből megfigyeli
őket, a kedves állat negatív tulajdonságai is könnyen kiütköznek. Akármennyi
időt is töltesz azzal, hogy hitegeted magad szeretetével, el kell ismerned: a macska
érdekállat. Nem téged szeret, hanem azt, hogy adsz neki enni, inni, biztosítod
neki a kényelmet és foglalkozol vele, akkor, de csak akkor, amikor neki erre
szüksége van. Amikor megsérül, rögtön hozzád fordul, hagyja, hogy ápold,
kényeztesd, foglalkozz vele, de amint meggyógyul, helyreáll a világ rendje és akár
napokig nem látod viszont. Bár csak a macskákról szólna ez a bejegyzés, de nem
tudok itt megállni. Sajnos azért kellett ez a felvezető, hogy eljussunk az
emberig.
Ugyanis sajnos léteznek ilyen „macska-emberek” vagy, ahogy a köztudatban
élnek: érdekemberek. Tulajdonságaik általában megegyeznek a macskáéval: órák
feláldozása a tökéletes megjelenés érdekében és az elvárás, hogy a világ
körülöttük forogjon. Mindig ahhoz az emberhez való fordulás, aki segítheti őket
az adott szituációban és a „felesleges emberek” hanyagolása. Természetesen nem
örökre, hiszen hátha még egyszer szükség lesz rájuk. Az ilyen emberekből Dunát
lehetne rekeszteni és a legviccesebb, hogy sokszor észre sem veszik magukat.
Meg sem fordul a fejükben, hogy a másokon való átgázoláson kívül más út is
létezik. Sajnos sokszor érdekeik annyira elhomályosítják gondolkozásukat, hogy
ettől butának tűnnek. Mindig az érdekeik által vezérelten választják ki állásfoglalásukat,
másokon keresztül vívják csatáikat. Hiába észbontóan jó számítók, butaságuk
megmutatkozik minden maguknak ellentmondó, érdekből tett kijelentésükben és abban,
hogy valahogy mindig elfelejtenek a törődésért cserébe valamit adni. Lehetsz te
a világ legjobb barátja, felveheted éjjel a telefont, meghallgathatod,
elhitetheted magaddal, hogy tök jól működik a barátság, úgysem fogsz semmit
cserébe kapni. A macska emberek csak akkor foglalkoznak veled, amikor
mélyponton vannak vagy esetleg akkor, ha valamiről dicsekedniük kell. Viszont,
ha neked lenne rá szükséged, könnyen előfordulhat, hogy épp szépítkezik,
bulizik, szórakozik, jól érzi magát és nem ér rá. A kérdés, hogy ha ezzel tisztában
vagyunk, akkor miért nem számoljuk fel az életünkből ezeket az embereket? Miért
teszünk úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne és nem vettük volna
észre, hogy a számunk csak akkor kerül elő a telefonjukban, amikor valamire
szükségük van? Talán azért, mert a végletekig idealista álmodozók vagyunk,
hiszünk abban, hogy az emberek változhatnak. Vagy csak arról van szó, hogy nem akarunk
mi lenni a rosszfiúk, akik nem tettek meg mindent a barátság fenntartásáért. Akárhogy
is, a végén úgyis azzá válunk. Addig meg jobb tisztában lenni az igazsággal: a
macska embereknek egy pillanatra sem leszel soha fontosabb, mint saját maguk és
céljaik elérése.
Forrás |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)