2013. november 5., kedd

November

Idén is elérkezett a november, amit pár évvel ezelőtt még ki nem állhattam. Nem tetszett, hogy rövidebbé válnak a nappalok, a sok esőt pedig egyenesen utáltam. Arról nem is beszélve, hogy ez a hónap, az én kedvenc októberemet váltja fel. Ebben az évben valahogy tudat alatt megfogalmazódhatott bennem, hogy máshogy fogok tekinteni az év tizenegyedik havára, és láss csodát: eddig nincs okom panaszra.

A hónap első hétvégéje szuperül telt, mert végre sikerült eljutnom a temetőbe. Amikor kislány voltam, minden évben Mindenszentekkor, a szüleimmel együtt jártuk az óriási, gyertyafényben úszó temetőt. Tavaly valamiért nagyon besűrűsödtek a dolgok, így ez az egész kimaradt, most viszont újra alkalmam nyílt rá. Nagyon jó érzés volt, ilyenkor mintha a szívemet is eltöltené az a melegség, amit a milliónyi, apró gyertya áraszt magából. Mellékesen megjegyezném, hogy (az egyáltalán nem amerikai, hanem kelta eredetű) Halloween ünneppel sincs semmi problémám. Egyszerűen nem tudok azonosulni azok felháborodásával, akik attól tartanak, hogy a Halloween átveszi a Mindenszentek helyét. Véleményem szerint minden a családi háttéren és neveltetésen múlik, így például én október 31-én békésen faragok tököt a családommal, eszem tele magam sütőtökkel, édességek tömkelegével, és festem ki magam a kishúgom kedvéért. Aztán november 1-én vagy 2-án, miután lement a nap, ugyanekkora örömmel megyek ki a temetőbe és gyújtok gyertyát. Szerintem intelligens emberek körében igenis meg lehet ünnepeli különböző kultúrák hagyományait úgy, hogy egyik se váljék a másik kárára. 

Forrás

Még csak négy teljes nap telt el ebből a hónapból, mégis megannyi apró csodát fedeztem fel benne. Például végre újra hordhatom a szőrös bokacsizmámat (vagy hivatalos nevén: Mamutlábat), és kipróbálhattam az új kabátomat, ami jelentem: esős időben is kiválóan szuperál. Nem elég? Akkor még azt is elárulom, hogy az újabban kedvenc kávézómmá kikiáltott Frei Café, november havi kávékülönlegességét, mintha csak nekem találták volna ki: alul citrusos, gyömbéres mézeskalács, fölötte lágy tejeskávé, majd az egész megkoronázásaként a tökéletes és egyben ellenállhatatlan ROPPANÓS KARAMELL RÉTEG!!! Amennyiben még mindig nem sikerült volna meggyőznöm Titeket, csak egyet mondok: The Hunger Games - Catching Fire ;)


Kell ennél több? :)

Forrás



2 megjegyzés:

Helstáb Laura írta...

úú, azt a kávézót ki kéne próbálnom, azt hiszem:D

Elaine Spirit írta...

Mindenképp :) Majd írok arról is bejegyzést, hogy még jobban meghozzam hozzá a kedved ;)

Megjegyzés küldése